Bízz Istenben, és ments rendszeresen!

Az elmúlt hét mottójáról nem véletlenül írok. 1 hétnyi masszív idegbajra tettem pontot december 6.-án 23:58-kor. Igen jól látjátok újra működik a szerver 🙂 Épp egy hete,hogy úgy döntött a gép, hogy a biztonság kedvéért a /var elmegy csak olvasható üzemmódba. Először nem tudtam mire vélni, azonban amikor már az fsck azzal riogatott, hogy nincs 0. szektor a partíción, és inkább dobjam kukába, na akkor már igen pipa lettem. Egész sokáig szivattam magam, a reiserfs fájlrendszer helyreállító programjaival, amíg arra jutottam,hogy a hibás ő:

A nagyobb gond az volt, hogy az öregebb társa, akinek a párját erre cserélték már új korában, épp garanciális cseréből jött vissza, vagyis visszajött mert nem cserélték,mert nem hibás…és milyen igazuk volt, mert a másik volt az…Így azonban nem volt raid tükör, és kénytelen voltam a hibás vinyóról adatot menteni, ami nem nagyon akart menni, 4 nap alatt sem jutottam 28GB-nál tovább, ekkor elfogyott a türelmem, végső elkeseredésemben megpróbáltam egy azonos típusszámú vinyót szerezni/venni, hisz ez a módszer már bevált régebben is mint az olcsó adatmentés technikája. Sajnos ezzel befürödtem, mert újabb firmware-el gazdagított a WD. Ezek után miután összeraktam a vinyót, úgy döntöttem, adok egy utolsó esélyt, és láss csodát elindult a szinkronizálás, és bár 90%-nál már kattogott, és nyüszített, de csak sikerült neki. Szombaton éjjelre meg is érkeztünk Pápára, és beleraktam a vasba. Azonban elfelejtettem, hogy előbb a grub-install parancsot kellene futtatni a rendszeren, ezért azzal a lendülettel haza is vittem az egész gépet…vasárnap este már nagyon idegesített, ezért nekiálltam, akkor meg, nem a jó vinyót kezdtem szinkronozni az újhoz, hanem a rosszat, és megint jött a nyüszítés :S Erre találtam megoldást egy ventilátor formájában hamar, majd rendberaktam a rakoncátlankodó /boot raid tömböt (nagyobb volt a partíció mint a raid tömb! he?). Ezek után már csak a csavarozás, és a szállítás volt hátra, és voilá Mikulásra megjött a szerver 🙂