"Isten hozott nálam öcsém…"
Itt a bolygóközi utazó, jelentem a holdkomp leszállt a Római körút 27. fsz.1-be és ezek után már csak utazó ügynökként jelenik meg a Munkácsy Mihály 1. alatti bázison 🙂
Komolyra fordítva a szót, ami nem akarok, úgy tűnik kinyitottunk, és ma már a nemzetközi kapcsolatokat is ápoltuk egy roppant kedves koreai emberrel -, aki ha kevés angol tudásom jól használtam- a Hankook-nál dolgozik, és gépeket szerel 🙂 Itt a keleti konkurencia…
No sebaj, lenyomja a magyar lelkesedés 😛 Főleg amilyet a fősulis napok alatt nyújtottunk. Ennyit inni, ilyen gyorsan régen sikerült, s még egy rendes berúgás sem lett belőle.
Viszont ha így folytatom akkor csak Don-nak hívhattok, no nem azért mert gengszter vagyok, Don Juan-ra gondolok, csak jelenleg még a Don Qijoute szerepkörből nem sikerült áthelyezkedni teljesen, de azért a heti szinten 3 sztori az már alakul. Csak olyan vagyok mint általában a rockerek, nem szeretem a happy endet, vagy inkább nem akar sikeredni…
Viszont azon eléggé meglepődtem, hogy Tomcat-et elvitték…Én nyitott szemmel szoktam mászkálni, és tegyük hozzá nem értek mindennel egyet amit gondol és tesz, de tisztelem mert kimeri mondani amit gondol, és sajnos azt kell mondani eléggé fején találja a szöget. Sajna ebbe a …országba nem szeretik ha az emberek igazak mondanak 😉 Viszont, ezek után, hogy röhögjek és poénkodjak a haverokkal, attól félve, hogy a szomszéd félre érti és holnap arra ébredek, hogy gumibottal ütnek azt már a sitten vagyok.
“…ez a való világ
pénz, drogok, fegyverek, no meg a pinák”